Vendégem Réthy Katalin a Magház Egyesület vezetője, agroökológus.

„A gyógyítás nem egyirányú. Amikor gondoskodunk a kertről, a kert viszonzásképp gondoskodik rólunk.”

A modern világ embere egyre inkább elszakad a természettől, miközben az egymásra halmozódó ökológiai, társadalmi és gazdasági válságok, azaz a polikrízis világa, egyre több terhet pakol a mentális egészségünkre. A Holnapután aktuális adásában Réthy Katalin agroökológus, a Magház Egyesület vezetője mesél arról, hogyan nyújthatnak erre a helyzetre választ a természetalapú megoldások. Egy ilyen eszköz, egy gyógyító kert létrehozásában ő maga is részt vesz.

Több mint egy egyszerű kórházpark

A gyógyító kertek speciális zöldterületek. Egészségügyi vagy szociális intézmények esetében segíthetik az ott ápolt betegek jóllétét, és támogathatják felépülésüket. Katalin és társai az ország második legnagyobb pszichiátriai intézményében, a pomázi Boldog Gellért Szakkórházban dolgoznak egy ilyen kert megszületésén, egy Európai Uniós projekt keretében.

Itt már a tervezéstől kezdve minden résztvevőt bevontak, így a dolgozók, a betegek és a kutatók együtt, partnerként vettek részt a folyamatban, sőt abban megjelentek a nem-emberi élőlénytársak szempontjai is. A cél nem egy hagyományos, költséghatékonyan fenntartható, „szépen gondozott” park létrehozása volt, hanem egy kölcsönös gyógyító folyamat lehetőségének megteremtése.

Kölcsönös gondoskodás

A gyógyító kertben így hiába is keresnénk a formára nyírt sövényeket. Helyettük olyan élőhelyek születnek, melyek mindenki számára hívógatóak, diverzek, és segítik a természethez való kapcsolódást. Ilyen például az évszakok változásának, vagy épp a kertben élő állatoknak a megfigyelése. A magaságyások gondozásán keresztül pedig az alkotás örömének és a kertészkedés nyugtató hatásának megélése.

Gondoltad volna, hogy a hazai gyepek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni, így a klímavédelemben legalább olyan fontosak lehetnek, mint az erdők? Vagy azt, hogy a korábban kártevőként számon tartott – ma már szigorúan védett – ürge valójában egy ökológiai kulcsfaj, melynek jelenléte nélkülözhetetlen egész életközösségek számára?

Podcastunk vendégei, Bocz Renáta, a Grassland-HU LIFE projektmenedzsere, és Dr. Váczi Olivér, a CitellusLIFE projektvezetője – mindketten az Agrárminisztérium háttérintézményeként működő Herman Ottó Intézet munkatársai. Mindkét program célja, hogy rejtett természeti értékeinkkel mindinkább tisztában legyünk, és hosszú távon is biztosítsuk a pannon gyepek és fajaik fennmaradását. Teszik mindezt az Európai Unió LIFE programjának keretében.

Az adásban a következő témákat járjuk körül:

• a pannon gyepek szerepe a klímaváltozás elleni harcban: kiderül, miért nem mindig az erdősítés a legjobb megoldás a szénmegkötés és az aszályosodás elleni védekezés szempontjából,
• az ürge, mint zászlóshajó faj: miért kiemelten fontos ez a fokozottan védett rágcsáló más ritka fajok, például a parlagi sas és az év emlőse, a molnárgörény túléléséhez,
• a mezőgazdaság és a természetvédelem közös érdekei: szót ejtünk a programokban részt vevő önkéntes modellgazdaságokról, amelyek bizonyítják, hogy a természetkímélő gyepkezelés (legeltetés, kaszálás) működhet profitábilisan,
• citizen science: hogyan segíthet bárki az ürgék felmérésében a Vadonleső alkalmazás és az áprilisi Országos Ürgelajstrom segítségével,
• és végül említünk majd néhány hasznos tanácsot és tapasztalatot azoknak, akik ökológiai vagy természetvédelmi céllal sikeres LIFE pályázatot szeretnének írni.

Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz:

• A Grassland-HU LIFE projekt részleteit, eseményeit és eredményeit itt éred el: grasslandlifeip.hu
• Az ürgék védelmére indult CitellusLIFEprojekt hamarosan élesedő oldala: hermanottointezet.hu/citellus-life-projekt
• Ha a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

A borítókép Dr. Váczi Olivér fotója.

Dr. Halbritter András biológus, az Iskolakertekért Alapítvány alapítója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense volt a vendégünk legújabb adásunkban, ahol áttekintettük az iskolakertek szerepét, és a természetben zajló munka fontosságát, és azt, hogy miként lehet elindítani egy ilyen kertet.

Az adás tartalmából:

• Bár Magyarországon már 1780-ban is léteztek iskolakertek, a modern mozgalom a 2010-es években indult újra. Ma már az óvodák és iskolák mintegy 10%-ában kertészkednek a gyerekek.
• A mai iskolakertek fő célja a fenntarthatóságra nevelés és az egészséges táplálkozás népszerűsítése – a gyerekek sokkal szívesebben megeszik azt a zöldséget, amit ők maguk termeltek meg.
• A felgyorsult digitális világban az iskolakertek segítik az agy regenerálódását, javítják a koncentrációt, csökkentik az agressziót és a figyelemzavar kockázatát. Emellett a talajjal való fizikai érintkezés erősíti az immunrendszert és véd az allergiás megbetegedések ellen.
• Beépítés az oktatásba: Az iskolakertek kiválóan integrálhatók a matematika, a környezetismeret és a biológia órákba, sőt, a technika és tervezés tantárgyon belül külön kertészeti modul is választható.
• A kertépítést érdemes kicsiben, lépésről lépésre kezdeni (akár emelt ágyásokkal). Az induláshoz és a kihívások (pl. a nyári szünet alatti fenntartás) megoldásához az Iskolakertekért Alapítvány országos hálózattal, tanácsadással, mentorálással és eszközpályázatokkal is segítséget nyújt.

Gondoltad volna, hogy a mindennapi használati tárgyaink – a fehérneműink, a gyerekek cumija, vagy akár a fejhallgatónk – egészségre káros vegyi anyagokat rejthetnek? Podcastunk vendége, Dr. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) munkatársa azon dolgozik, hogy ezekkel a veszélyekkel mindinkább tisztában legyünk, illetve hogy a szabályozói és gyártói oldalról is megszülethessenek a megfelelő válaszok erre a problémára. Teszi mindezt az Európai Unió LIFE programjának keretében, a ToxFree LIFE for All projektben.

Az adásban a következő témákat járjuk körül:

• a rejtett vegyszerek és a TVE legújabb terméktesztjei: kiderül, miért lehet veszélyes egy látszólag ártalmatlan cumi vagy egy alsónemű,
• a szigorúbb jogszabályok szükségessége és a gyártói felelősségvállalás lehetséges lépései,
• a TVE Ökokör programja, amely közösségi segítséget nyújt a háztartások vegyszer- és műanyaghasználatának csökkentéséhez,
• hasznos tanácsok és tippekről azoknak a civil vagy vállalati szereplőknek, akik LIFE pályázaton szeretnének sikeresen indulni.

Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz:

• A Tudatos Vásárlók Egyesületének terméktesztjeit (ahol biztonságos alternatívákat is találhatsz) itt éred el: tesztek.tudatosvasarlo.hu
• Ha a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

A mikroműanyagok mindenhol ott vannak. A tengerek mélyétől, a hegyek tetejéig, a palackozott víztől a belélegzett levegőig. Ma még nem tudjuk egészen biztosan, hogy mindez milyen konkrét veszélyekkel jár, bár egyre több a baljós jel. Az minden esetre lényeges, hogy a felesleges félelemkeltést elkerüljük, és a közszájon forgó tévhiteket – lásd a címben – elkerüljük. Ez volt a célja a beszélgetésünknek dr. Bordós Gáborral, a Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyagokkal foglalkozó üzletágvezetőjével, aki segített tiszta vizet önteni a pohárba

Podcastunk aktuális adásában Koczóh Levente Andrással, a Green Policy Center szenior kilímapolitikai szakértőjével vettük sorra azokat a kérdéseket, melyek a leginkább relevánsak lehetnek a hazai klímapoltika jelenét és jövőjét tekintve. A beszélgetés apropóját a hazai klímapolitikai szakmai műhely három részes vitaest-sorozata adta, melynek első két eseménye az elmúlt hetekben zajlott.

Az első vitaest (Mi a 3 legfontosabb klímapolitikai intézkedés a választások után?) itt tudod megnézni: https://youtu.be/7wjNOBVat-o?si=Hb0vgSF8NoIHCuoT

A másodikat (Miként garantálható az élelmiszer- és vízellátás változó környezeti és klimatikus feltételek között?) itt: https://youtu.be/icGq1tAmpIg?si=q07YHvt08mAPIic1

A soron következő vitaestre pedig (Klímatudomány a tények utáni világ viharában – Tudományos tények a közbeszédben és a döntéshozatalban) itt tudsz regisztrálni.

Az adásban szó esett még a neves hazai szakember által írt, A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért című munkája, mely ide kattintva érhető el.

Holnapután című műsorunk legújabb adásában dr. Tkacsik Mártával, a Patikakert alapítójával beszélgettünk. Eredeti végzettsége szerint elméleti matematikus vendégemmel többek közt a regeneratív mezőgazdaságról, a klímaválságról, a minket körülvevő és bennünk létező mikrokozmoszról, és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk.

2024 óta már fenntarthatóságból is lehet érettségizni. Az alig néhány éves tantárgy az általános iskolák ötödik osztályától egészen a középiskola végéig nyújt érdekes, hasznos és fontos ismereteket, ráadásul már a hazai iskolák körülbelül 10%-ában elérhető. A Holnapután aktuális adásában a tantárgy, illetve a hozzá tartozó tankönyvcsomag megalkotásában fontos szerepet vállaló Ütőné dr. Visi Judit, főiskolai docenssel beszélgettünk.